Észrevettétek már, hogy az utóbbi időben mennyire megnőtt a női személyi edzők száma, és milyen népszerű lett a bikinis-picsarázós kategória? Nos igen, erről szeretnék most pár gondolatot megosztani veletek.
Nevetségesnek, sőt felháborítónak tartom, hogy bárkiben is felmerül a gondolat, hogy 4-5 hónapos edzésmúlttal a háta mögött színpadra álljon, sőt edzősködni akarjon. Vajon ez a pár hónap, vagy neadjisten 1-2 év mire elég? Arra biztosan nem, hogy valaki elég tudást és tapasztalatot szerezzen, amit kamatoztatni tudna, de még arra se, hogy kialakuljon a megfelelő agy-izom kapcsolat…
Konkrétan több ismerősöm is van, aki kevesebb mint fél év edzés után állt színpadra, és eredményesen szerepelt. Az ilyen nőket semmire nem tartom, kicsit odafigyelnek az étrendre, lemennek a terembe bohóckodni, rosszabb esetben elmajszolnak pár szem Anavart, Spiropentet, esetleg Tiroxint, és büszkén állnak ki a színpadra mutogatni magukat, és rázni a seggüket. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ők a 21. század kurvái. A pontozás teljes mértékben szubjektív, ami nem csoda, hisz itt a belefektetett munkát igen nehéz lenne értékelni. Mert az nincs.
Kiállnak a színpadra, pörögnek-forognak, mint egy búgócsiga, egy rúdtáncos is megirigyelhetné őket, sőt az se lenne meglepő, ha lemennének a színpadról, és a bírók nyakába ülnének. De akkor mégis kik állnak dobogóra? Nos, általában azok, akik nem restek rábukni a kanócra, ezzel protekciót szerezve, vagy akiknek sikerült egy nevesebb testépítőt becserkészni, akinek kellő befolyása van már. Akik minimálisan is benne vannak a témában, azok jól tudják, hogy a 19-22 éves lányok, kétszer ennyi idős, ismert testépítők hátán próbálnak meg felkapaszkodni, és sajnálatos módon sikeresen. Mivel ezekből a tini kurvákból annyi van, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni, igen nehéz lenne számukra kiemelkedni a tömegből, és felhívni magukra egy szponzor figyelmét. Jóval egyszerűbb a dolguk, ha a pasijuk már egy régóta a szakmában lévő, elismert, szponzorált személy.
Annyi biztos, hogy ezek a lányok a legnagyobb marketingesek, olyan képeket töltenek fel magukról a közösségi oldalakra, hogy azt még a Playboy is megirigyelné. A kacsaszáj és a csücsürítés a standard, de emellett a pucsítás és a mély dekoltázs se hátrány, ugyanis így tudnak begyűjteni több ezer like-ot a „rajongói oldalukra”. De vajon mi teszi indokolttá, hogy külön sportolói oldalt csináljanak maguknak? Én itt sportteljesítményt nem látok, ha van egy kis genetika, és nem esznek össze minden szart, az már fél siker. Legnagyobb előnyük, hogy általában szépek (no persze nem mindegyik, van olyan gusztustalan lófejű is, hogy már-már késztetést éreztem, hogy abrakkal kínáljam Siófokon a Muszkli bícsen), de ugye a szépség az nem erény, hanem egy állapot, ami múlandó.
Olyan lányok sem ritkák, akik 18-20évesen már doppinszereket használnak (gondolom elérték a naturál határt) és némelyiknek már olyan mély a hangja, hogy ha éjjel megkérdeznék tőlem mennyi az idő, magam alá pisilnék ijedtemben. Pedig jómagam 100kg feletti tömeggel rendelkezem. Viszont ez a kategória általában nagyobb tudással rendelkezik, és jóval alázatosabb, elszántabb, mint a fent említett lányok. Nyilván az ő testük, azt csinálnak vele amit akarnak, csak én nem tartom bölcs dolognak, hogy egy lány bármilyen cél miatt is tesztót nyomjon magába, de hát ez egyéni mérlegelés kérdése.
Ezen kívül pedig a legtöbb férfi szívesen választ egy csinos, fiatal személyi edzőt, mert mindig ott lebeg a szemük előtt egy ártatlan, kósza dugás. Nos srácok, ha nem vagytok nagyon gazdagok, vagy nincs a seggetek alatt apuci X6-ja, akkor bizony ez csak hiú ábránd marad.
Engem azonban az egyáltalán nem érdekel, és nem is idegesít, mivel nem foglalkozom ezzel a komolytalan kategóriával. Ami viszont rettentően dühít, hogy ezek a lányok komoly pénzeket keresnek az állítólagos tudásukkal, ugyanis a legtöbbjük a kurválkodás mellett személyi edzőként keresi meg a betevőre valót. Abszolút 0 lexikális tudással, és végtelenül szabálytalan edzésmódszerekkel…A legszomorúbb azonban az, hogy sokkal több vendégük van, mint egy komoly tudással, és tapasztalattal rendelkező embernek. Mi lehet ennek az oka? A fiatal lányok általában félnek egy 120kilós, ijesztő szörnyhöz menni, és ők amúgy se akarnak „túl izmosak lenni, mert ez nem nőies.” Ezért inkább fordulnak a velük egyidős, tapasztalatlan rüfkéhez, mert őt látták az újság címlapján, és készült vele egy 3 oldalas interjú, hogy mennyire keményen küzdött ezért az alakért 4 hónapon keresztül…
Azért egy dologra nagyon kíváncsi vagyok… Egy ilyen „szakértő” vajon miben tudna segítségemre lenni? Ezekben a cikkekben 99%-ban teljesen általános dolgokról esik szó, amit a szomszéd Marinéni is be tudna tartan, csak neki van fontosabb dolga az életben. Elmondja, hogy egyek sok husikát, és zöldséget, mert az a jó, megmondja, hogy hány percet kardiózzak, és milyen szélesen fogjam a rudat bicepszezésnél. Ezzel az a bökkenő, hogy mindegyik megpróbálja feltalálni a spanyol viaszt, a nagy cég aki mögötte van, meg lehozza ezt, és nagyon kemény pénzeket csinál a reklámokból. Ez semmi másról nem szól.
Kétségkívül szükség van az ilyen edzőkre is, fiatalok, szépek, feldobják a terem hangulatát, de ezenkívül sok hasznuk nincs.
Ellenben zavaró, hogy félistenként járnak-kelnek. Itt visszautalok az előző cikkre: Ő a tipikus 3.pontban taglalt edzőtípus.
Tapasztalatuk és tudásuk a 0-hoz konvergál, és vajon hogy tudnának bárkinek is segíteni az edzésben, felkészülésben, ha nekik is segítségre van szükségük?
A legtöbbjük nem tud felkészülni magától egy bikinis-kurválkodós kategóriába se, általában a pasijuk, vagy egy hozzáértő ír nekik étrendet, és kúrát. De sebaj, legalább szépek, az mindenre mentség.
A probléma, hogy az igazi testépítésen kívül a színpadon nem látni mást, csak fürdőgatyás vonaglást a meleg fiúcskáktól, és farkakat felállító seggrázást a lánykáktól. Elkorcsosult a sport, ezt bátran kijelenthetjük…